A tévénézés és az iskolai eredmények között van összefüggés, azoknak a gyerekeknek, akiknek a szobájában van televízió, rosszabb az olvasási, matematikai és a felfogóképessége, mint azoknak, akik nem kerülnek rendszeresen kapcsolatba a készülékkel. A naprakész eredmények kedvéért újra felméri a gyerekek tévénézési szokásait a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság.
Illusztráció
Berényi András, a Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ vezetője a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, véleménye szerint a lélektanon van a hangsúly. Azok a gyerekek, akik a média előtt nőnek fel, kevesebbet vannak a családtagokkal, szép lassan leépítik a hagyományos emberi kapcsolatokat, hiszen az információszerzés egy másik fajtájával találkoznak. Ezeket az információkat olyan nagy mennyiségben kapják, hogy szinte már fel sem tudják azokat dolgozni, ráadásul ebben a szülő sem tud már egy bizonyos szinten segíteni.
- A tévé leköti a gyereket, ezt a szülő hagyja, mert kevesebb lesz rajta a teher, pedig pontosan addig tart jó irányba a gyerek, amíg megvan a kontroll. Egy bizonyos idő és mennyiség után, azonban lelkileg már káros a televíziózás. Alapvetően nem a tévézéssel van a gond, hanem velünk, emberekkel, nem tiltani kell a gyerekeknek, hanem megtanítani őt arra, hogyan viszonyuljon a televíziózáshoz – mondta a szakember.
Berényi András elmondta, nehezebb a konfliktusokat kezelni, ha mindenhol van tévé, ilyenkor ugyanis mindenki a saját világában élhet, ugyanakkor viszont közösségi esemény is lehet a televíziózás, hiszen meg lehet beszélni a látottakat. A már említett kutatás arra is kitér, hogyan nézi a gyerek a tévét, egyedül, vagy másokkal , emellett az is fontos, hogy mennyit. Ha több órát, akkor az életmódra, a fizikai állapotra és az érzelmekre is hatással van. Ezek egyébként megváltoztathatóak, ha a szülő foglalkozik a gyerekekkel.
- Ez a tévézés már nem ugyanaz, mint húsz éve volt, nem mindegy hogy három, vagy több mint száz csatorna áll rendelkezésre. Az egész olyan, mint egy videoklip, csatornáról csatornára lehet váltani, s ez inger utáni vágyat okoz. Ha nem elég érdekes, izgalmas a műsor, akkor egyszerűen átkapcsol a gyerek a távirányítón, ez a viselkedés , a konfliktuskezelés, az érzelemkifejtés révén komoly hatást válthat ki az egyén fejlődésére, személyiségére nézve – hallhattuk a szakembert.
Szerinte a televízió mellett az internet még komplexebbé teszi a helyzetet, nagyobb kihívás elé állítja a szülőket. Olyan változás ez, amire talán még fel sem készültek az emberek. Mint mondta, rengeteg pozitív hatása van, de ugyanennyi negatív vonzata is lehet a túlzott információszabadságnak.
Berényi András szerint lehet közvetíteni olyan tartalmakat, amik pozitív irányúak, de vannak olyan tartalmak, amiket a gyerekeknek nem lehet ajánlani, és sok szülő viszont ezt nem veszi figyelembe. A családon belül eltérő korú gyerekeknél még inkább nehéz lehet a szelekció. Hozzátette, az okostelefonok jelenléte sem könnyíti meg a szülők dolgát. A gyerekek sokszor már nem asztali gépet használnak, emiatt a szülőknek még kevesebb lehetőségük van a kontrollra, kevesebb rálátásuk van arra, mit csinál a gyerekük, egyáltalán mi van a kezében.
Berényi András hozzátette, bizonyos készségeket fejleszt, másokat azonban ront a napjainkban rendelkezésre álló technológia. Míg az köztudott, hogy a kézírás és szókincs fejlődését visszaveti, nem lehet megjósolni, milyen képességeket serkenthet. A szakember szerint az biztos, hogy annyi elektronikus inger éri manapság gyerekeket, ami csak feszültséghez vezethet, s ezt egy idő után már nagyon nehéz uralni.
